2017. augusztus 25. 14:48 - BölcsAce

Bear Grylls: Példakép, vagy kamutúlélő?

bear.jpg

     Kevés izgalmasabb és nézőcsalogatóbb alapkoncepció létezik egy tévéműsor számára, mint egy túlélőshow, ahol alkalmatlan celebeket, vagy éppen magasan képzett hivatásos túlélőket dobnak a természet nem is olyan lágy ölére pár napra, extrémebb esetekben akár egy hónapra is. Az ilyen műsorok titka az, hogy az ember szereti megismerni a határait, de ezt lehetőleg a fotelban ülve tenné meg szívesen ezért inkább azonosul egy ismert emberrel akiről, bár tudja, hogy direkt került extrém helyzetbe, de az erre utaló kevés jel miatt ez nem zavarja. A túlélőműsorok legsikeresebbike pedig vitathatatlanul a Túlélés törvényei, aminek a koncepciója a következő: Bear Grylls egyedül néz szembe a föld legextrémebb civilizációtól távol eső helyszínei által kínált kihívásokkal és mindezt hét teljes napon át. A valóság természetesen kicsit más, ami nem is kis megosztottságot okoz a híres túlélő személye kapcsán. 

     Na de ki is ez az ember és miért lengi körül ennyi tisztelet és megvetés? Edward Michael (becenevén Bear) Grylls egy 1974-be született angol férfi , aki sokoldalúbb már szinte nem is lehetne. A London University-n befejezett tanulmányai után az SAS-ben 3 évet szolgált, aminek ejtőernyős balesete miatti gerinctörése vetett véget. Valljuk be őszintén, egy ilyen tragédia után mi jó eséllyel összeroppannánk és hanyagolnánk minden megterhelő dolgot teljesen érthető okokból. Bear azonban nem így tett és 23 évesen a legfiatalabb hegymászóként feljutott az Everest csúcsára és ez csak egy volt a sok rekordja közül. Eredményeit nem kívánom a végtelenségig sorolni, legyen elég annyi, hogy földön, vízen és levegőben egyaránt több világrekord köthető a nevéhez, az ezekről az eredményekről írt könyvei pedig rangos díjakat söpörtek be. Na de mit tehet egy ilyen kimagasló  kalandor ezek után? Hát újabb kihívásokat keres és szembenéz démonaival.

     A szembenézés a Túlélés Törvényei című sorozat első részében történt meg, amikor is a balesete helyszínére tért vissza megint csak ejtőernyővel, hogy túléljen 7 napot a kegyetlen sivatagban. A műsor olyannyira extrém volt, hogy a nézettség hamar az egekig szökött, így sorra jöttek az új epizódok, melyek újabb és újabb durvábbnál durvább jeleneteket tartogattak a fotelban ülő egyszeri embernek, aki még a lakásába tévedő bogártól is szívrohamot kap, nehogy meg is egye azt. A műsornak azonban ez a szintű határfeszegetés lett a veszte, ugyanis 2007-ben kiderült: a jelenetek nagyja megjátszott, Bear rendes ennivalót kap, ráadásul minden lépését orvosok és túlélési szakértők kísérik. Egy ilyen botrány könnyen tönkretehet karriereket(bár manapság nem ez a jellemző), de Bear Grylls, ha veszített is népszerűségéből, de továbbra is népszerű maradt, sőt megújította profilját azzal, hogy a Brit cserkészszövetség főcserkésze lett, ezzel komoly elismerésre téve szert, és belekezdett sikerkönyvek írásába is.

     Bear Grylls írói munkássága szerteágazó, de a legtöbb könyvét jellemzi a populizmus. Túléléshez tanácsokat adó könyvei közvetlen stílusban íródtak és nem egy poén van a szövegben elrejtve, de maguk a témák is az átlagembernek szólnak. Alapvető trükkökről van ezekben a könyvekben szó, például sátorállítás, vagy tűzrakás. Ezen kívül vannak könyvei amik saját kalandjait mesélik el önéletrajz szerűen, ezek a könyvei elég ösztönző hatásúak, valószínűleg sokan vállalkoztak izgalmas túrákra vad tájakon egyik kötet elolvasása után. Végül pedig vannak Bear azon könyvei melyek a Túlélés törvényeihez hasonlóan megosztóra sikeredtek: A kalandregények. Ezek a rövid és sablonos történetek alig burkoltan Bear Gryllsről szólnak( a főhős neve Beck Granger mondogramja egyezik Bearével és ő is a túlélés mestere), aki mindenféle extrém kalandba keveredik a világ több pontján. Ezek a könyvek igazából szórakoztatásra megfelelnek, de semmi mélységük és látható, hogy a "nyúzzunk le a rókáról még egy bőrt" elv alapján születtek.

     Mindent összevetve tehát látszik, hogy Bear Grylls közel sem egy kókler, inkább egy példakép, egy sokszínű ember, így lenézni nem célszerű, de a legnagyobb rajongóinak is be kell ismerni, hogy  kedvencük is csak egy ember akire, mint oly sok egyszerű emberre, hatott a hírnév csábítása és emiatt néha feladta elveit, küldetéstudatát.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bolcsace.blog.hu/api/trackback/id/tr1612763576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása